Pedagógiai program
(kivonat)

Iskolánkban jelenleg 1+4 évfolyamos gimnáziumi képzést (illetve az egyéni felkészülésű csoportban 4 évfolyamos képzést) folytatunk az érvényben lévő tantervek illetve a kerettanterv, valamint saját - elsősorban a művészetpedagógiára építő - személyiségfejlesztő programunk alapján kialakított helyi tantervünk szerint.

Célok
Célunk a diákok érdeklődési körének szélesítése, a tanulók motivációjának kialakítása illetve növelése, felkészítés az alapszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára (előkészítés felsőfokú tanulmányokra); a tanulók személyiségének fejlesztése a művészetpedagógia eszközeivel, az együttműködési készség és tolerancia fejlesztése érdekében közös alkotó tevékenység lehetőségének biztosítása; az egészséges életmód iránti igény kialakítása a rekreációs foglalkozásokon, előadásokon és egyéb programokkal. Pedagógiai programunkban kiemelt szerepet kap a vizuális kultúra, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterület oktatása. Kötelező az angol és a német/spanyol nyelv tanulása. Igyekszünk a fejlődő gyermeki személyiséghez, valamint a vállalt speciális nevelési feladathoz alkalmazkodni.

Minden évfolyamon csak egy, maximum 20 fős osztályt indítunk, további csoportbontásokkal. A hierarchizált tanár-diák viszony helyett a kölcsönös tiszteleten, érdekközösségen és dialóguson alapuló kapcsolatot tekintjük fontosnak. Munkánkban jelentős szerepet kap a tanulókkal kialakított személyes kapcsolat (patrónus-rendszer).

A tanév az iskolai táborral kezdődik, melynek során tanulóink kötetlenebb formában, de szervezett keretek között ismerkedhetnek meg egymással, illetve tanáraikkal, kapcsolódhatnak vissza a napi munka gyakorlatába.
A tanév során a hagyományos órarend szerinti oktatást 6-7 hetente olyan egy hetes kurzusok váltják, amelyek lehetőséget nyújtanak a program alapját képező közös tevékenységekre: kiállítás- illetve múzeumlátogatások, filmvetítések, tantárgyi vagy azon kívül eső ismeretekkel kapcsolatban szervezett előadások meghívott előadókkal, illetve a tanulók önálló felkészülésével. A kulturált együttlét magatartásformáinak elsajátítását célozzák az iskolai klub-programok, melyekre havi rendszerességgel kerül sor. A programokat esetenként más-más osztály szervezi. Péntek délutánonként kerül sor a hagyományos tanár-diák sportmérkőzésekre (röplabda, foci).


A tanulók érdeklődési körének szélesítését változatos délutáni programokkal segítjük. Ezek részint a tantárgyakhoz kapcsolódó, a tantárgyi ismereteket bővítő foglakozások, részint azokon kívül eső területekhez kapcsolódó szakkörök.

Délutáni foglalkozások keretében kerül sor az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó tevékenységekre, illetve a Mozgóképkultúra és médiaismerethez kapcsolódó filmvetítésekre. Diákjaink rendszeresen vesznek részt iskolák közötti sport- és tanulmányi versenyeken. Szerintünk a legfontosabb eredmény a motiváltság, a részvételi szándék megjelenése!

Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programunk alapját képezi. Az egyes tantárgyak tanításának eredményességét, hatékonyságát nagy mértékben befolyásolja a tanulók motiváltsága, melyeket a művészetpedagógiai foglalkozások és az ezeken szerzett sikerélmények alakíthatnak. A sikerélmény, valamint a tevékenységre alapuló ismeretszerzés a szemléletformálást is segíti.

A képzőművészeti foglalkozások nem csupán a jó kézügyességgel rendelkező tanulók számára lehet vonzó foglalatosság. Célunk elsősorban a vizuális nyelv elsajátíttatása, az önkifejezés szándékának erősítése. Az érdeklődők számára választható szakköri foglalkozás, mely a képzőművészeti technikák (elsősorban rajz- mintázás) elmélyültebb gyakorlását, a rajzkészség fejlesztését, valamint a tárgyból való érettségire illetve felvételire való felkészülést teszi lehetővé. Ugyanezt a célt szolgálja a nyári művésztelep, mely szintén választható.

Iskolánk pedagógiai programjában kiemelt jelentőségű a jó képességű, de hagyományos iskolai keretek között alulteljesítő, beilleszkedési vagy tanulási zavarral küzdő fiatalok közösségbe illesztése, oktatása. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy ezek a tanulók lehetőség szerint ne essenek ki az iskolai keretek közül, mivel ez súlyosabb devianciák kialakulásához vezethet. Célunk a tanuló visszasegítése az osztálykeretek közé. Ezt egyénre szabott módszerekkel, a fiatal sajátos problémáihoz igazított tantervvel, a fiatalok személyiségét fejlesztő, rejtett képességeit kibontakoztató foglalkozásokkal, illetve a pedagógiai tevékenység mellett külső szakemberek (pszichológus, pszichiáter, pszicho-pedagógus, logopédus stb.) bevonásával valósítjuk meg.


Módszerek


Kompetencia alapú oktatás

A kompetencia alapú oktatás azon célkitűzése, mely az oktatás-nevelés céljának a hasznosítható ismeretek megszerzését, illetve a képességek fejlesztését tekinti, nem újdonság saját pedagógiai gyakorlatunkban Új lehetőségeket kínál a HEFOP 3.1.3 abban az értelemben, mely az ismeretszerzés képességének fejlesztését nem a tanuló saját képességeinek (vagy diszfunkcióinak) fejlesztésében látja elsősorban, hanem a modern, korszerű technika használatának szorgalmazásában, illetve abban, hogy mint e technika felhasználói sajátítsanak el és hasznosítsanak képességeket a diákok.

  • Informatika kompetenciaterület
    Ezek a lehetőségek - a különféle digitális és interaktív eszközök, az internet, az SDT - sokkal közelebb állnak a jelen tanuló korosztályához, mint a könyvek. A passzív olvasás helyett (mely sok esetben amúgy is nehézséget, mint ilyen eleve kudarcot jelent a diák számára) az interaktív programok mindig a tevékenységgel - még ha csak virtuális tevékenységgel is - összefüggésben, azt hangsúlyozva közvetítik az ismereteket, ily módon elősegítve azok tartósabb, majdan mindig a használat során aktiválódó rögzítését. A korszerű technika használatát igyekszünk mind a tantárgyi oktatás, mind a tanórán kívüli tevékenységek, illetve a hétköznapok gyakorlatában általánossá tenni.
  • szövegértés-szövegalkotás
    Nem feledve mindemellett, hogy a továbbiakban is kulcsfontosságú a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület fejlesztése. A HEFOP 3.1.3 projekt során a kompetenciaterület különféle tantárgyakba integráltan történt fejlesztését tűztük ki célul - lévén a szövegértés továbbra is egyik alapkompetenciája az ismeretszerzésnek. Tantervi adaptációja a gimnáziumi képzés 9. évfolyamán vette kezdetét, de képzésünk valamennyi egységében fontos szerepe van. Ennek gyakorlatában nem csupán az olvasott-írott szövegre koncentrálunk; nagy jelentőséget tulajdonítunk a szóbeli megnyilvánulás fejlesztésének. Ezt szolgálják a különféle csoportos feladatok, a szituációs- illetve drámajátékok, önálló előadások (projektmunka vagy portfolio-készítés), viták.

    Továbbra is fontos az olvasott szöveg értésének, illetve az írásbeli közlés formáinak fejlesztése. Ezt szolgálják a - különféle tantárgyakhoz kapcsolódó - szövegértési feladatok, házi dolgozatok. Ezeket a feladatokat is változatos formában - egyéni vagy csoportmunka keretében - adjuk ki.
  • idegen nyelv
    A 2006-2007-es tanévben felmenő rendszerben bevezetésre került nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 4 osztályos gimnáziumi képzés önmagában is az idegen nyelv kompetenciaterület fejlesztését célozta, vagyis azt, hogy minden középiskolát végzett fiatal birtokában legyen egy világnyelvnek. Ahogy a kétszintű érettségi követelményrendszere is elmozdult némiképp a korábbi, grammatika-centrikus nyelvoktatás felől a kommunikatív funkció irányába, úgy nyelvoktatásunkban is a használható tudást és az idegen nyelven történő kommunikációt ösztönző gyakorlatot alkalmazzuk - nem feledkezve meg mindeközben a nyelvhelyesség követelményéről sem, hiszen a megértésben ennek sem elhanyagolható a szerepe. A gimnáziumi képzés mellett természetesen a szakképzésben is jelen van a nyelvoktatás. Lévén ez érettségi utáni képzés, a hangsúly itt elsősorban a szakmai szókincs és kommunikáció fejlesztésére tevődik.
  • matematika A HEFOP 3.1.3 projekt során a kompetencia terület más tantárgyakon - tehát nem a matematikán - keresztül történő fejlesztése tantervbe adaptálható lehetőségeit céloztuk meg. Ez annál is lényegesebb, hiszen intézményünkbe az átlagosnál nagyobb létszámban járnak diszkalkúliás tanulók. Közülük sokan úgy érkeznek, hogy már az általános iskolában kimaradtak a rendszeres matematikaoktatásból. De a diszfunkcióval nem küzdő diákok számára is kívánatos a matematikai szövegértés elsajátítása, hiszen a mindennapi élet számos területén szembesülnek ezzel a feladattal. A kompetencia más tantárgyon keresztül történő fejlesztését a fizika, kémia, földrajz tantárgyakra kezdtük kidolgozni.
  • szociális, életviteli és környezeti, valamint életpályaépítési kompetencia
    Ezen kompetenciák fejlesztése az iskola fennállása óta alapcélkitűzése programunknak, így szervesen jelen van a Novus-módszerben, a környezeti nevelés, az egészségnevelési és drogprevenciós programokban.


Családias légkör
Az iskola épülete - egy valamikori kultúrház - lehetőséget nyújtott arra, hogy a tantermek és egyéb helyiségek az egész osztályos órák mellett a kiscsoportos és az egyéni foglalkozásokra is alkalmasak legyenek. Az épület felújítása során a gyerekek alkotó módon részt vettek az épület arculatának kialakításában. Így sok barátságos kis tér ékelődik az osztálytermek közé. Tanulóink jelentős része már az épülethez, annak családias jellegéhez is kötődik, s közülük sokan a szabadidejüket is itt töltik. Lehetőség van a könyvtárban játszani, olvasni, beszélgetni. és a közös főzések szinte mindennaposak a felsőbb évfolyamosok életében. Igyekszünk minél többet megőrizni ebből a családias légkörből az időről-időre szükségessé váló épületbővítések során is, mert tudjuk, hogy a diákok kötődése nagy mértékben segíti munkánkat.

Személyes kapcsolatokon alapuló patrónus-rendszer
A kettős választáson alapuló patrónus - rendszer a tanulók egyéni fejlődésének, tanulmányi és egyéb problémái megoldásának segítésére, szakmai és emberi támogatására jött létre. A csak igen nagy vonalakban szabályozott rendszer lehetőséget nyújt tanárnak és diáknak egyaránt egymás jobb megismerésére, a konfliktusok megelőzésére, adott esetekben kezelésére. A patrónus szoros kapcsolatot tart a szülőkkel, tanárokkal, szükség esetén orvossal és pszichológussal is.


Egyéni foglalkozások- tehetséggondozás - felzárkóztatás - hátránykompenzáció
A tanítási órák és különböző csoportbontások mellett szükség van egyéni foglalkozásokra is. Ezek a hagyományos felzárkóztatástól a tehetséggondozásig sokféle formában megvalósulhatnak. Adott esetben az ún. "közösségben nem tanítható gyerekek" számára rövidebb-hosszabb ideig teljesen egyéni órarendet alakítunk ki. Sok esetben (pl. dyslexiás, beteg, külföldön tanult stb.) ezzel elérhető, hogy a tanuló ne veszítsen évet, ne kelljen magánúton tanulnia, vagy ne kerüljön speciális intézménybe. A foglalkozások minden esetben az egyéni problémákhoz igazodnak, lehetőleg megőrizve a közösséghez tartozás legnagyobb elérhető fokát. Az egyéni foglalkozások programjának kialakítására az Oktatási Törvény 87.§, valamint a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20., 21., 28. és 34.§-ában meghatározottak az irányadók.

Szemléletalakítás, motiválás, alapfokú művészetoktatás
A kiemelt óraszámú művészeti képzés a gimnáziumi évek alatt elsősorban a személyiség formálásának és az önálló érdeklődés kialakításának eszköze. Ennek keretében az iskolánkban tanuló diákok különböző művészeti tevékenységeket folytatnak - ideértve a képzőművészet különböző területeit is -, részint tanórai keretben, részint fakultációkon. Ez azonban nem jelent kifejezetten művészeti képzést, pusztán lehetőséget kívánunk nyújtani a tanulóinkban meglévő alkotókészség kibontakozásának, az önkifejezés megnyilvánulásának. Így folyamatosan fejlődik az ismeretszerzéshez való viszonyuk, s egyre több tapasztalatot szereznek saját teljesítményükről.

Kreativitás fejlesztése
A művészeti tevékenység mellett más jellegű foglalkozások is fejlesztik a diákok kreativitását. Az önállóság, az újítókészség számos más területen is fontos alkotóeleme az iskolai munkának. Részint a tanítási órákon, részint az iskolai élet más területein teremtünk olyan helyzeteket, amelyekben időről időre megoldandó problémák elé kerülnek a gyerekek. Ezeket a problémákat és az általuk alkalmazott megoldásokat közösen elemezzük.

Kommunikációkészség fejlesztése
Régi tapasztalat, hogy a kommunikációs készségfejlesztés elengedhetetlen a hatékony együttműködéshez. Az alulteljesítő gyerekeknél a kommunikációfejlesztés sokszor az alapprobléma megoldását is jelenti. A drámapedagógiai foglalkozások mellett nyelvi és vizuális kommunikációs gyakorlatokat végeznek a tanulók. Az ismétlődő feladatok, feladatsorok lehetőséget kínálnak az önálló alkotásra is, hiszen valamennyi gyakorlatnak számos formája lehetséges.

Önálló alkotás és együttműködés
A kommunikációs foglalkozások a társas alkotás, az együttműködés elemeit is tartalmazzák. Elsősorban a drámajátékok során nyílik lehetőség egymás elfogadásának, a toleráns magatartásformák gyakorlásának. Ugyanezt a célt szolgálják a közös kézműves munkák, a csoportos alkotások is. A közösen létrehozott munkák egy része a saját környezetük formálását, alakítását is lehetővé teszi. A közösségépítésnek ez a formája nem kívülről jövő instrukciókra épül, így hatékonyságuk felülmúlja a hagyományos módon történő közösségalakítást.

Egyéni életvezetés segítése
Az iskolai közösségbe való beilleszkedés sok iskolán kívüli probléma megoldását is elősegíti. Ugyanakkor számos egyéni, saját élethelyzetből fakadó problémát csak egyéni foglalkozásokkal, beszélgetésekkel lehet megoldani. Az iskolában dolgozó pszichológus figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését, s adott esetben más szakembereket is bevon munkájába. Az egyéni életvezetés kialakítása hosszú folyamat, amely a már kialakult problémák megoldása mellett a pozitív példák, a gyerekek számára vonzó tevékenységi formák megismertetésével is alakítható.

Egészségnevelés, rekreácó
Az egyéni életvezetés részeként az egészséges életmód, s az erre való igény kialakítása is része programunknak. A mindennapos sport, a vonzó sportágak gyakorlása sokkal többet nyújt a gyerekeknek a hagyományos testnevelésnél. A heti négy órás kötelező foglalkozáson túl a közös kirándulások, kerékpártúrák, foci és egyéb sporttevékenységek az iskolaévek után is folytatható életmód kialakítását célozzák.
Ennek a programnak része az egészségkárosító szokások elleni küzdelem is, a felvilágosítástól a már kialakult rossz szokások megváltoztatásáig. Ebben több olyan intézménnyel működünk együtt, amelyek alaptevékenységükként foglalkoznak a fiatalkori devianciákkal.

A diákok életkori sajátosságaikból eredően a korosztály legtöbb tagja szembesül önértékelési, viselkedési, beilleszkedési stb. problémákkal. Ezért fokozottan szükségessé vált az, hogy kiemelten foglalkozzunk a testi-lelki egészség kérdéseivel, az egészséges életmódra neveléssel. Sajnálatos módon a droghasználatból eredő problémákkal kapcsolatos rehabilitáció is egyre inkább az iskola feladatává válik. Ezeket a problémákat iskolánk egy speciális egészségnevelési program keretében közelíti meg. Ennek részei a tematikus oktatási egységként működő ún. egészségnapok, valamint az ezekhez szervesen igazodó ismeretterjesztő kiadványok készítése és a folyamatos tanártovábbképzés.


Önálló véleményalkotás, döntéskészség kialakítása
Iskolánk oktató-nevelő programjának elsődleges célja, hogy a gyerekek különböző készségfejlesztő és személyiségfejlesztő foglalkozások során az önmagukat képviselni képes, egyéni véleményalkotásra épülő felelős döntéseket hozó fiatalokká váljanak. Ebben segítik őket a különböző demokrácia-technikák. A már elsajátított ismeretek gyakorlására az iskolai élet számos területén nyílik lehetőség, s az évek során fokozatosan egyre nagyobb önállóságot kapnak saját működésük alakításában.

Végeredményben az érettségizett fiatalok az önálló értékrend kialakításáig és saját értékrendjüknek megfelelő életvezetésig jutnak el. Saját elképzeléseiket megvalósítani képes, de másokra is odafigyelő, toleráns emberekként lépnek ki az iskolából. A serdülőkori problémák részben oka, részben következménye a kialakulatlan, olykor torz értékrend, amely ebben az életkorban egy tevékenységen és személyiségfejlesztésen alapuló pedagógiai programmal az iskolai évek alatt kialakítható, korrigálható. Ennek a feladatnak igyekszik megfelelni az egymásra épülő, egymást kiegészítő foglalkozássor a gimnáziumi képzéshez kapcsolódva.


Környezeti nevelés
A környezeti nevelés is - ahogy a nevelés bármely területe - folytonosan jelen van életünkben. A tantárgyi oktatás végső soron csak kerete, hogy ne mondjuk, ürügye a nevelésnek mint olyannak. A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Következésképp a környezeti nevelés szempontjai, célkitűzései is jelen lehetnek akár ha a vizuális kultúra, akár a földrajz vagy a biológia tantárgyi oktatása van soron. A természeti környezet óvása, ápolása inkább ez utóbbiban, az épített környezet megfontolt kialakítása a társadalomföldrajz, illetve a vizuális kultúra tantárgy tematikus felépítésében kapott helyet. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Iskolánkban szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

A szemléltetés hagyományos lehetőségeit éppúgy felhasználjuk, mint az audio-vizuális, illetve informatikai (internet) lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az elmélet alapok mellett közvetlen élményeket is szerezzenek a környezetvédelem területén. Iskolánk arculatának kialakításában is részt vesznek diákjaink. Tapasztalataink szerint inkább magukénak érzik tanulóink azt a környezetet, amelyet maguk formálnak, alakítanak, felelősebben viselkednek azzal kapcsolatban, jobban óvják, ápolják. Ezért a kert gondozásába, az őszi-tavaszi munkálatokba, illetve az épület rendben tartásába (őszi-tavaszi nagytakarítás, festés, díszítés) is bevonjuk őket.


Fogyasztóvédelmi oktatás
Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Olyan tudatos, kritikus fogyasztói magatartást próbálunk kialakítani, amely képes a távolságtartásra, mérlegeli szükséglet és kínálat kapcsolatát, amelyet a fogyasztói problémák kommunikálásának és megoldásának képessége jellemez.

A fogyasztás szükségképpen szituációs és kommunikációs helyzetben realizálódik. Ennek megfelelően a legnagyobb hatásfokkal akkor tudnak tanulóink ismereteibe beépülni a fogyasztással kapcsolatban kialakítandó helyes nézetek, ha a fogyasztói készségeket szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok során fejlesztjük. Ezeket lehetnek adott kínálat-szükséglet köré csoportosítani (egyszerű vásárlási helyzet, amely akár nyelvórán is megjelenhet, akár filmetűd készítésekor vagy értelmezésekor stb.); de kiegészíthetjük olyan feladatokkal, amelyek kutatómunkát, utánajárást feltételeznek (pl. a fogyasztási szokások vertikális ill. horizontális eltérései); szituációs játék során belehelyezkedni a feltérképezett különböző fogyasztói magatartásokba (empátia), illetve értékelni azokat.