Iskolánk támogatója a IX. Kerületi Ferencvárosi Önkormányzat
 
 



Iskolánkról


A Novus Gimnázium több mint 15 éves múltra tekint vissza; 1991-ben hozta létre a Novus Müvészeti Egyesület Müvészetpedagógiai Csoportja. Fenntartója a Patrónus Alapítvány.
Jelenleg kétféle gimnáziumi oktatást folytatunk:

  • Az általános iskola 8. osztályát végzö tanulók 1+4 évfolyamos képzésre jelentkezhetnek. A nyelvi elökészítö évfolyamon jelenleg az angol nyelvet tanulhatják diákjaink heti 12 órában. A többi tantárgy tanítása során ez az év ad lehetöséget részint az ismétlésre-alapozásra, részint arra, hogy az egyébként igen tömény középiskolai tananyagot szellösebben, ráérösebben, elmélyültebben közvetíthessük.
  • A középfokú oktatásból már korábban kicsöppent, 16-25 év közötti fiatalok jelentkezhetnek az egyéni felkészülésü csoportba. Itt 4 évfolyamos képzés folyik, elsösorban az érettségi tárgyakra koncentráltan. Figyelembe vesszük a diákok sajátos élethelyzetét, problémáit, eszközeinkhez mérten igyekszünk segítségükre lenni ezek megoldásában.


Iskolánk célja a diákok képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása, magas színvonalú tantárgyi oktatás, s emellett olyan egyéb területek feltárása, ahol diákjaink sikereket érhetnek el. Célunk elsösorban a személyiségfejlesztés, a sajátos nevelési igényö tanulók integrált képzése, deviáns magatartásformák kialakulásának megelözése, hátránykompenzáció, tehetséggondozás.

Intézményünkbe igen különbözö képességü és szociális helyzetü diák jár. Meglepöen sok diákjaink között a különféle részképesség-hiánnyal küzdö. Sokan éppen ezek miatt hullanak ki egyéb közoktatási intézményböl. Nem mindig az a cél, hogy megfelelö legyen a tanulmányi eredmény, néha az is elegendö, ha sikerül megtartanunk egy-egy diákot az iskolai keretek között, s olyan pozitív értékeket közvetítünk, melyek ezen diákjaink késöbbi életvezetését szolgálják. Éppen ezért nem is törekszünk a tanulmányilag legkiválóbb diákok „megszerzésére". Sajátos felvételi rendszerünk a központi felvételi rendszer helyett egy egész napos, több, különféle foglalkozásból álló esemény. A felvételizök nem elsösorban tantárgyi ismereteikröl adnak számot, sokkal fontosabbak a kommunikációs, motivációs, rajzos feladatok.

Diákjainkat az iskolába való bekerüléskor szürik a Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó munkatársai. Mint már említettük, sokan már felismert részképesség-hiánnyal érkeznek, ám sokan vannak azok is, akikröl csak itt, a 9. évfolyamon derül ki, hogy az esetleges eddigi tanulási kudarcaik hátterében fel nem ismert és nem kezelt tanulási diszfunkció áll. Esetükben épp a késöi kiderülés miatt igen nehéz a fejlesztés, de a Nevelési Tanácsadóval kötött szerzödésünk alapján az ottani fejlesztö pedagógusok rendelkezésükre állnak. Természetesen mindez a szülök beleegyezésével zajlik, s akkor a leghatékonyabb, ha a szülök is felismerik, ez nem betegség, nem szégyen, hanem fejleszthetö és fejlesztendö. A diákok rendelkezésére áll iskolapszichológusunk is, aki szintén a Nevelési Tanácsadó munkatársa, s részmunkaidöben a mienk is.

Hogy diákjaink tanulmányi, felnötté válási, életvezetési stb. gondjait minél jobban segítsük, müködik nálunk egy ún. patrónus-rendszer. Ennek alapja a tanár-diák közötti kölcsönös bizalom, egyéni foglalkozás. Sajnos, sokszor szembesülünk olyan problémákkal, melyek megoldása nem pedagógiai kompetencia: szeretet-hiány, szociális bizonytalanság stb.

Mindenképpen meghatározók iskolánkban a tanári személyiségek. Kevéssé meghatározók és fontosak a „nagy" tanári értekezletek, ám igen fontosak a tanárok közötti folyamatos megbeszélések a diákok helyzetéröl, problémáiról, a velük kapcsolatos feladatokról. Tantestületünkre általában jellemzö a megértö-elfogadó attitüd. Iskolánkban jellemzö, hogy a tanároknak lényegesen szabadabb a mozgástere, mint egy „hagyományos" iskolában. Mivel mindenkiben ott a „küldetés", senkit nem a kötelezö teljesítés sarkall. A legfontosabb a személyes találkozás, a közös megélés. Általában az a jellemzö, hogy a nálunk eltöltött 4 (5) év meghatározó, diákjaink rendszeresen visszajárnak, beszámolnak életük menetéröl.


Mindezekböl talán kiderült, hogy nálunk folyamatos a törekvés és a szükség új módszerekre, feladatokra, megoldásokra. A kompetencia-alapú oktatás, a differenciálás, kooperatív tanulás, egyéni bánásmód nálunk nem új követelmény, hanem napi gyakorlat.